Miért gyilkos dolog beengedni a férfi bokszolót a női bokszmeccsekre?

Szinte röhögve jön, és elveszi az álmokat.

Kinek a műve ez, ha nem a lelkek ellenségéé, a sátáné?

Tudom, hogy már sokan posztoltak róla, de csak azért sem akarok elmenni mellette szó nélkül. A párizsi olimpián az olasz bokszolónő, Angela Carini, szokatlanul erős ütéseket kapott – az önmagát nőnek mondó férfi ellenfelétől. Így miután feladta a meccset, az eredményhirdetés ideje alatt így volt kiakadva, ahogy látható a felvételen. Onnan indul a videó, ahol az olasz nő az eredmény kihirdetése előtt még vitatkozik egyet az edzőjével, nem tartom kizártnak hogy a kötelező kézfogásról, amit aztán nem is adott meg az ellenfelének (még szép!), sőt, nézzétek majd végig az egész viselkedését!

Ahogy egy ponton térdre borulva sír, az nem egy sima vesztes sírása, hanem inkább egy hős harcosé, aki nem bírja elfogadni az igazságtalanságot. Döbbenetes volt ezt látni egy olimpián… Persze nem akarok belelátni mindent a saját fantáziám alapján. De ha már fantázia: ezt az egészet, ha valaki tizen-huszonéves koromban elmondja nekem, azt mondom neki, hogy ez egy nagyon rossz sci-fi film forgatókönyve, gyenge ötlet az elmebeteg jövőről, egy gagyi disztópia, senki sem fogja bekajálni. Erre tessék, itt vagyunk benne, egy gagyi disztópiában, és egyelőre még csak ott tartunk, hogy annyit bírunk kérdezgetni, hogy “senki nem tud ez ellen tenni semmit?” Legalább ne hallgassunk!

Valakik női bokszolóként azért edzenek, küzdenek, kitartóan készülnek évekig, álmodoznak és tesznek is az álmaikért, hogy bebizonyíthassák, hogy ők a legjobbak, vagy legalábbis nagyon szép eredményt tudnak elérni a többi bokszolónő között.

Erre jön egy fiú, nőnek hazudja magát (mit “hazudja”? Mindenki tudja, hogy nem az!), és kiüti az álmaikat.

Elveszi a lehetőséget, hogy a nők női bokszmérkőzések során mutathassák be, amire évekig készültek, amire feltették az életük egy fontos szakaszát. Az illegálisan (igen: erkölcsileg abszolút illegálisan) odabillegő fiúcska pedig csak azt tudja bebizonyítani, hogy csajok, senkit nem érdekelnek az álmaitok, a célkitűzésetek, a küzdésetek, a kitartásotok – mert hogy ezek a hivatalos emberkék is úgy gondolták, hogy minden oké azzal, hogy én fiúként belépek a ringbe és kicsúfolom az igazi csajos, kemény küzdéseteket. Kicsúfolom a bennetek élő hősnőt.

Na ezért gyilkos dolog beengedni a fiúcskát, nőies szemöldökkel, de egyáltalán nem nőiességgel, sőt, éppenhogy a legnagyobb bunkósággal a bokszringbe nők ellen.

Ezért (is) kell, hogy szóljanak azok a próféciák, az Úrtól jövő bátorító üzenetek, amelyek e világ hazugságai és gúnyolódásai ellenére sem hagyják, hogy feladd, hogy feladjuk, hanem megragadjuk az Úr kezét, a szívünkbe rejtsük az Úr szavát, és harcoljunk hittel. Ehhez mindenképpen szükségünk lesz egymás támogatására is, nemcsak úgy általában a hívőknek, hanem azoknak és azokkal, akik ezzel az egyszerű, de odaszánt lelkülettel harcolni akarnak azzal a tűzzel a szemükben és szívükben, az Úrtól belénk táplált vágyak megvalósulásáért, az igaz dolgok felemelkedéséért, hogy Krisztusban azokká a teljességre jutott emberekké legyünk, akiknek elhívott, megálmodott bennünket a Teremtőnk, és amiben végig támogatva kísér bennünket a mennyei Edzőnk.

És aki nem akar rávenni arra, hogy kezet fogjunk azzal, aki igazságtalanul harcol.

---

Borítókép: eurosport.com