Keresztény botrányturizmus – avagy a bibliai tisztesség két oldala két friss bulvárhír kapcsán

Alig vagyunk túl a Shawn Bolz botrányon, az azt megszellőztető amerikai férfi (Mike Winger) nemrég egy Todd White személyével kapcsolatos felháborodás témájáról is készített egy hosszadalmas videót (ez egy kilenc hónappal ezelőtti videójában felhozott vádakat alátámasztó új videó, amelynek a címe magyarul kb.: “Végre be tudom mutatni a bizonyítékokat is”), amely nem erkölcsi bűnökről vagy szellemi ajándékokkal való visszaélésről szól, hanem a munkatársai által Toddnál tapasztalt jellemhibákról, azaz állítólagos beteges hazudozásról, önmaga hamis fényezéséről, negyven napos böjtökről, amelyeket nem úgy csinált végig, ahogy állította (vagyis minden valószínűség szerint ivott shake-et vagy smoothiet, és nem csak vizet, miközben ezalatt konditerembe is járt). Az őt szembesítő munkatársai előtt következetesen tagadja ezeket a csúsztatásokat, nyilvános prédikációiban pedig rendszeresen arról beszél, hogy amióta megtért (sok éve), egyszer sem hazudott, sőt semmilyen bűnt nem szokott elkövetni.

Noha az ilyen jellemhibás magatartás is súlyos következményekkel tud járni a környezetére nézve, én egyáltalán nem szeretnék ebbe részletesebben belemenni, akár igazak ezek a problémák, akár nem, ugyanis szerintem ez elsősorban a csapat belső munkája kellene, hogy legyen. A keresztény videós viszont hangfelvétel-részleteket is bevágott a frusztrált vezetői csapat megbeszéléséről, amelynek az időzítésével pont a Bethel-Bolz-eltussolás ügyének a hullámán halad tovább a hallgatósága előtt (közel egymillió feliratkozó követi).

Mivel Patricia King is támogatja Todd White szolgálatát, ő is reagálásra kényszerült, ugyanis a problémák eltussolásával vádolják. Ő azt üzente (videóban és írásban), hogy mivel nem mindent úgy lát, ahogy az elhangzott Todd White-tal kapcsolatban, ezért nem most rögtön szeretne erről nyilatkozni, hanem egy pár napig még imádkozni akar, hogy a megfelelő módon tudja megfogalmazni a válaszát, de nem azért, hogy lekicsinyelje ezzel azoknak a jogos fájdalmát, akiket érintett Todd viselkedése.

Majd három napra rá, azaz magyar idő szerint ma reggel (január 6-án), egy friss nyilatkozat jelent meg Patricia King Facebook oldalán, illetve a szolgálata weboldalán, amelyben részletesen reagál egy teljesen másik ügyben éppen most, újonnan felhozott vádra, miszerint 25 évvel ezelőtt egy nő, aki a Patricia King szolgálatának egyik önkénteseként, másokkal együtt ott lakott egy ideig Patricia családjának az otthonában, nem megfelelő helyzetbe került Patricia férjével. Ami azt jelenti, hogy egy érzelmi kötődés indult el kettejük között, és egy szituációban, ahol mások is jelen voltak, a helyénvaló/elfogadható fizikai határok megsértése történt (szándékosan követem az angol nyelvű nyilatkozat kínosan precíz stílusú megfogalmazását). Ennek során, a szóban forgó hölgy saját bevallása szerint, nem történt kontaktus intim testrészek mentén.

Az eset akkor azonnal kezelve lett, Patricia King és a szolgálat azonnal reagált, át lett beszélve a helyzet, mindkét érintett megbánta a saját részét, a hölgy elhelyezését máshol oldották meg, és úgy tűnt, hogy mindenki számára elrendeződött a probléma.

Ennek ellenére pont most jutott eszébe a meg nem nevezett hölgynek, hogy neki még érzelmi sérülése van a kb. huszonöt évvel ezelőtt történtekből adódóan, illetve nem is teljesen így emlékszik az eseményekre, és gyakorlatilag arra utalt az a hölgy, hogy szerinte Patricia el akarta tussolni ezt az egészet…

Erre reagál a szolgálati vezetőség által közzétett nyilatkozat, amelyet maga Patricia fogalmazott meg, kimerítően részletezve az akkori, körültekintően lefolytatott eljárást, kiemelve, hogy minden részletet azonnal elmondtak a vezető pásztoroknak és más, velük kölcsönös elszámoltathatósági kapcsolatban álló vezetőknek is, mivel akkoriban ez volt a protokoll egy ilyen jellegű helyzetben. A nyilatkozatban többek között azt is leírja, hogy a férje jelenleg előrehaladott demenciával él egy gondozóközpontban, így már képtelen részt venni egy újabb kivizsgálásban.

Patricia King a nyilatkozatot — érthető módon — azzal zárja, hogy ezen felül már nem kíván részt venni további nyilvános spekulációban, vitában, vagy hogy a továbbiakban kommentálja az ügyet.

Miről szól ez az egész?

Nyilván érdekes a hölgy panaszának az időzítése Patriciával szemben. Vajon kinek használ most ez? Vagy inkább kinek árt. Az igazság leleplezésének a zászlaja alatt démoni lelkülettel indul támadás az amúgy is omladozó falak ellen. És itt a falak nem az eltussolás “falazását” kell, hogy jelentsék, hanem a bölcsen kezelt valódi igazságszolgáltatást a Krisztus testén belül, amit az ördög csak rombolni tud. De Krisztus sem passzív: ő építeni akarja az eklézsiáját, ráadásul olyanná akarja felépíteni, amin a pokol kapui sem vesznek diadalmat.

Elindult egy nagy horderejű leleplezés, Shawn Bolz és a Bethel kapcsán, és nekem az a benyomásom, hogy egyes emberekben nem az istenfélelem dolgozik elsősorban, hanem a botrány szagára mint ragadozók rákaptak, és további prédát keresnek.

Ez le kell, hogy álljon!

A Shawn Bolz eset leleplezése azért volt érthető és szükséges, mert sokaknak okozott kárt, botrányt. A hamis prófétálása hosszú évek óta gyakorlatilag korlátlanul jutott el bárkihez. Muszáj volt a nagy nyilvánosság előtt is megkülönböztetni egymástól az Úr nevében folytatott hamisságot az igazságtól.

De az, hogy most ráugranak az emberek Isten többi szolgájára, kisebb-nagyobb, régi vagy nem olyan régi problémás helyzetekkel előhozakodva, ezeknek illetéktelen mértékű nyilvánosságot adva, az igenis ördögi. Igenis az atyafiak vádlójának a munkája. Akinek ellene kell állnunk!

És ha valaki úgy gondolja, hogy ilyenkor Jolly Jokerként elő lehet húzni az 1Timóteus 5:20-at, hadd hívjam fel a figyelmet egy fontos bibliaértelmezési szempontra. Ez nem más, mint a kontextus szerinti értelmezés.

Nem tehetjük meg, hogy a saját ízlésünk szerint válogatjuk meg, hogy mikor alkalmazzuk ezt a szempontot, és mikor nem.

Gondolom, a fejkendő mindenhol megvan, és a fedetlen fővel imádkozó nőket minden gyülekezetben azonnal elhallgattatják… Ugyan már. (Tudom, itt a “szellemi befedezettség” teológiájával ez is le van tudva mindenhol. De a lényeg: nincs fejkendő a gyülekezetek túlnyomó többségében, ami teljesen érthető.)

Szóval, ha mégis fontos a kontextus, és nem mindent kell mindenre ugyanúgy ráhúzni, mint abban a bibliai helyzetben (noha minden igéből tanulunk, épülünk, és a bibliai látásmódunkat csiszolja és gazdagítja a benne rejlő bölcsesség), akkor talán azt is megérthetnénk, hogy “a bűnösöket mindenki előtt fedd meg” elsősorban nem azt jelenti, hogy szó szerint ország-világ számára elérhető cikkekben és videókban kell megszellőztetni a szerintünk nem megfelelően kezelt helyzeteket.

Pál Timóteusnak írt levele természetesen az efézusi gyülekezet pásztorlásáról szólt, egy közösség életéről, ahol azok a bizonyos presbiterek ott mindenkinek az életére hatással voltak a példájukkal, a forgolódásukkal — ebben az esetben a rossz példájukkal is. Ezért kellett ezt ellensúlyozni a nyilvános feddéssel. Mármint az efézusi gyülekezet tagjai előtti nyilvános feddéssel.

A teljes 5. fejezetet mint kontextust elolvasva mindenkinek egyértelmű lesz, hogy a helyi közösségről van szó minden tekintetben.

Felelősség kultúrája az egyházban

Azért írtam meg most ezeket, mert szeretnék hozzájárulni egyfajta prevencióhoz. Ez elsősorban a hívők között fertőző betegségként terjedő “botrányturizmus” lelkületét megelőzni hivatott, másrészt, ha bármikor felvetődik valahol egy szolgáló megkérdőjelezhető tevékenysége, jelleme, akár valós bűnnel, akár csak feltételezések mentén, inkább legyünk immunisak erre a lelkületre, és legyünk készen arra, hogy egy-két ige citálásával ne legyünk befolyásolhatóak.

Inkább induljon el egy új kultúra a kereszténységben: egyrészt a Sém és Jáfet szerinti tiszteletteljes elfedezés, amit az Újszövetség is tanít a szeretet alapvető jellemzőjeként (nem az eltussolás céljából, hanem a legjobb, Istennek tetsző kiinduló hozzáállás érdekében — ők nem azt mondták, hogy nem történt semmi, hanem a további botrányt előzték meg a betakarással, háttal bemenve), másrészt viszont a sötétség megfelelő leleplezése a világosságot szeretve (nyilván nem Hám tettét fogjuk a világosság szolgálatának nevezni), a helyreállításra még jobban készen állva, a sérülteket és az áldozatokat valóban támogatva, a becsületesen rendezett problémák után viszont a vádló munkáját meggátolva, a bulvármentalitást felelősségteljesen kizárva — vagyis az ördög mindenféle ravaszságának ellenállva.

Nem könnyű. De fel kell nőnünk a krisztusi életre minden tekintetben (lásd Efézus 4:15)

A múltkori cikkemben írtakat megismételve azt javaslom, hogy annak érdekében, hogy nagyobb biztonságban folyjanak a felekezeteken átívelő szolgálatok, legyen kimondva, hogy akiknek a szolgálati függetlensége miatt korlátozott lenne az elszámoltathatósága egy adott esetben szükséges fegyelmi eljárás során, azoknak legyen korlátozott a szolgálata is.

Ehhez kapcsolódóan említettem a nagy intézmények hátrányát, a kis közösségek előnyét, amit továbbra is komolyan gondolok. Könnyebb vigyázni egy kisebb közösségre, mint megagyülekezetekre vagy más, átláthatatlan tömegeket sűrítő szervezetekre a vezetőknek. Másként működik a kis közösségek pásztorlása, gondozása, őrzése: biztonságosabb, emberközelibb. És ettől még tudnak szeretetben és szabadon kapcsolódni egymással ezek a “testrészek”.

A felvigyázók (episzkoposz) szerepét át kellene gondolni. Amiben nem jól működik, meg kell reformálni. Addig is, akik ezt a hiányosságot látva pótolni akarják ezt, azoknak mindegyik igei, Krisztusi szempontot komolyan figyelembe véve és követve, teljes körültekintéssel kell eljárni.

És azok, akik a szívükön viselik a magyar összkereszténység ügyét, evangéliumi tevékenységét, az egyház tisztaságát, fogjanak össze, vagy legalábbis tárgyaljanak egymással, még ha nehéz is. Nem utólag, hanem inkább megelőző jelleggel.

Talán naivnak tűnik ez a gondolat részemről, de ez a gyermeki őszinte vágyakozás a jóra nem jelent gyerekes tudatlanságot, értelmetlenséget (ld. 1Kor 14:20).

Nem az a célja senkinek sem, hogy majd utólag bebizonyíthassa, hogy a másikhoz képest jobban kezelte (vagy kezelte volna) a problémás helyzetet, amiben végül többen is sérültek, hanem az, hogy együtt hatékonyabban megakadályozzák a további nemkívánatos botrányokat.

Ebben hiszek. Erre bátorítok mindenkit.

Országh György