Kegyelem, ítélet, igazság. A Biblia elvei jelentek meg az év zaklatási botrányában

“Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.” Jeremiás 9:24

Akik figyelemmel kísérték az elmúlt időkben a zaklatási botrányokat, bizonyára olvastak az amerikai tornászcsapat orvosának a bírósági tárgyalásáról is. A lényeg röviden: Larry Nassar éveken keresztül élt vissza a helyzetével, és a sokszor kiskorú sportoló lányokat zaklatta a sportorvosi kezelések során.

A több mint száz lány között voltak olyanok, akikkel éveken keresztül tette mindezt, akik egyszerűen nem tudtak, illetve nem mertek mit kezdeni a helyzettel, mivel mindig úgy tett, mintha a kezelés része lett volna mindaz, amit velük tett abban a kiszolgáltatott helyzetben. Volt, amikor a szülők jelenlétében zaklatta az éppen kezelt kislányt, észrevétlenül. Amikor a sportoló lány hazafelé útközben beszélt erről az anyjának, az először el sem akarta hinni, azt gondolva, biztosan látnia kellett volna, ha ilyesmi történik. Jelenleg több mint egy éve tart az ügy felgöngyölítése, amire a napokban tettek pontot, és most meghozta a bíróság az ítéletet: 175 évet kapott az orvos.

19275389_ee8ea299be84b2c953917ab7e4579b50_wm

A vádlott, Larry Nassar – Fotó: Brendan Mcdermid / Reuters (Kép forrása: index.hu)

Larry Nassar, aki kezdetben tagadta a vádakat, először úgy próbálta beállítani a kibontakozó botrányt, mintha csak a média hatására jelentkezne egyre több áldozat, akik ellene vallanak, és csak a pénzét akarják. Végül bűnösnek vallotta magát.

Az ítélethozatal előtt azonban volt néhány olyan pillanat, amelyek miatt felkapjuk a fejünket, és biztos, hogy elgondolkodunk rajtuk. Keresztényként számunkra is különösen érdekes mozzanatokra figyelhetünk fel ezekben.

A bíróság előtt tanúskodó áldozatok, akiket azóta már áldozatok helyett túlélőknek neveznek, nemcsak a vádlott füle hallatára mondták el mindazt, ami őket érte, hanem lehetőséget kaptak arra is, hogy személyesen is megszólítsák volt orvosukat, aki kislány korukban tönkretette az életüket. Egyikük, Jennifer Rood Bedford, volt röplabdajátékos, az érzelmeivel küszködve mondta el, hogyan élt vissza vele Larry Nassar. És semmit sem rejtett a véka alá. El kellett jönni a pillanatnak, amikor a szégyen, a félelem és a zavarodottság okozta kezdeti hallgatás után végre az igazságszolgáltatás részeként, bátran szembesíthette sok más társával együtt ezt a szörnyeteget a tetteivel és azok következményeivel.

De a beszéde még ennél is többet tartogatott. Bedford a megbocsátásáról is biztosította korábbi zaklatóját. „Tudnia kell, hogy őszintén megbocsátok önnek. Különösen annak a tudatában, hogy én is megbocsátásban részesültem, és így Isten gyermeke lehetek.” Hozzátette: „Meggyőződésem, hogy amiket tett, az ön döntései, nem olyanok voltak, amilyennek Isten tervezte önt, amikor úgy döntött, hogy erre a világra hozza.” Majd így folytatta: „Eldöntheti, hogy jobb ember lesz, hogy más ember lesz.”

Az interneten bőségesen van lehetőség arra, hogy az ember a saját szemével lássa, ahogyan a sértettek a vádlotthoz beszélnek, és a képébe mondják a sérelmeiket, a véleményüket. Én is végignéztem egy párat, döbbenetes. De a koronát (bármilyen furcsán is hangzik ebben a helyzetben) az tette fel az egészre, amikor a zaklatások egy kulcsszereplő túlélője mondott hosszú beszédet a tárgyalóteremben. Rachael Denhollander részletesen, kíméletlenül szembesítette a sokak bizalmával visszaélő orvost azzal, hogy milyen hosszútávú károkat okozott a lányokban a tetteivel, az önzésével, az ártatlanságot hazudó képmutatásával.

Rachael nem kis áldozatot vállalt azzal, hogy annak idején elő mert hozakodni a hatóságok előtt a történetével. Kezdetben sokak szemében veszítette el a becsületét, az iránta való bizalmat, amiért belekezdett ezeknek a feltárásába, miközben az emberek nem bíztak abban, hogy a szavainak van igazságalapja. A saját egyházában is elfordultak tőle, így ellehetetlenült az is, hogy a számára legfontosabb dolgot végezze, ami nem más volt, mint az emberek eléréséért munkálkodni. De úgy volt vele, ez a helyes, ezért belekezd, bármi áron.

Sokan lehetnek hálásak neki azért, hogy megtörte a csendet, és vállalta ennek a következményeit. Ő is Jézus példáját követve kapott erőt a tetteihez: elmondta, hogy kellett valaki, aki megmentő szeretetet tanúsít, bármivel is járjon az. Miközben áldozatkész bátorsága mások megmentésére szolgált, ugyanezt a megmentő szeretetet, ami Jézus önfeláldozásához kötődik, a vádlott elé tárta, és beszédében ő is személyes megbocsátásáról biztosította a zaklatóját.

Denhollander, miután a saját maga és a többiek által átélt szörnyűségeket felsorolta Nassarnak, azt is felhozta, hogy az orvos az egyik tárgyalási napon egy Bibliával jelent meg, és bűnbocsánatot kért. Határozottan szembesítette vele, hogy ha valóban olvasta azt a Bibliát, ami nála volt, akkor tudnia kell, hogy az is megtalálható benne, hogy aki csak egyet is megbotránkoztat a gyermekek közül, annak jobb, ha malomkövet kötnek a nyakába és a tengerbe dobják. Ő pedig több mint száz gyermekkel tette ezt. Arra is emlékeztette a Bibliából, hogy Isten végső ítélete az ilyen gonosz emberekre lesz kiszabva.

A sportoló, miközben kiegyensúlyozottan, határozottan, noha ő sem érzelmektől mentesen tárta fel jól átgondolt mondanivalóját, érezhetően megmentő szándékkal tette mindezt. Abban a reményben beszélt ezekről, hogy egyszer majd Nassar is átéli a „bűntudat általi összetöretést”, az őszinte megbánást, megtérést, ami elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy átélhesse az ember a bűnbocsánatot.

„És ezért olyan lenyűgöző Krisztus evangéliuma, mivel kegyelmet, reményt és irgalmat kínál ott, ahol egytálalán nem kellene”, mondta Denhollander. „És ez ott lesz majd az ön számára is.”

Személy szerint nagyra becsülöm mindazokat, akik ki mertek állni, akik elmondták mindazt, amit el kellett mondani. Megindító és mélységes tiszteletet kiváltó volt azoknak a szavait hallani, olvasni, akik még azzal is törődtek, hogy az igazság szükséges feltárása mellett Isten igazságszolgáltatását, a bűnhöz és a bűnöshöz való viszonyát is bemutassák – akit a Szentírásban olyan Istennek ismerhetünk meg, aki egyszerre gyakorol „kegyelmet, ítéletet és igazságot”  ezen a földön.

Egy szörnyű eseménysor zárult le ezzel a tárgyalással, és ott ezeknek a joggal hősnek nevezhető keresztényeknek a megnyilatkozásával. Én pedig hálás vagyok, hogy a kiállásukkal, Istent ismerő jellemükkel példát mutattak mindannyiunk számára.


Források: Light Workers 1. cikk, 2. cikk; Faith WireDeadspin. Kiemelt kép: YouTube screenshot