50-es magnitúdó — sorra reagálnak a keresztény vezetők a korona-próféciára

Elkezdett körbejárni egy állítólagos prófétai üzenet az interneten, egy hosszabb videó és egy rövidebb, írott levél formában is, amelyben állítólag azt parancsolja Isten nekünk, a magyar nemzetnek, hogy olyan politikai vezetőket válasszunk magunknak, akik megsemmisítik az alaptörvényt. Állítólag ott világít a homlokunkon a hatszázhatvanhatos pecsét, mert (állítólag) benne van az alaptörvényben a bálvány tisztelete és imádata. És állítólag 50-es erősségű földrengés lesz Magyarországon, ha nem engedelmeskedünk…

Mielőtt mindenki megijedne, és elkezdené számolgatni, vajon mekkora az 50-es magnitúdójú földrengés, megnyugtatok mindenkit: olyan gyakorlatilag nincs. De még csak hasonló mértékű sem. Olyannyira, hogy ekkora földrengés következményeiről a Biblia sem ír, a végidők végén sem… Ha valahol 10-es erősségű földrengés történne, ott már a földkéreg is megrepedne, hihetetlen pusztítással, amilyen az emberiség történetében még nem volt. Mivel a mérőszámok emelkedése többszöröződést jelent (logaritmus alapú a számítása) ez nem a 10-es ötszörösét jelentené, hanem, ahogy a próféciát közzétevő ember (Albert) is találgatja, talán még a bolygót is szétrobbantaná… Az emberiség (jelentős része?) kipusztulna, mivel a “prófécia” szerint nem olyan pártra szavaznak a magyarok, akik megsemmisítenék a korona tiszteletét tartalmazó alkotmányunkat…

A Biblia ismeretét, az istenfélelmet és a józan észt egyszerre használó hívők közül hála Istennek többen is kinyilvánították már a véleményüket, aminek különösen örülök, úgyhogy – közel sem a teljesség igényével – idéznék néhány mondatot néhány ismertebb vezetőtől, nyilvános facebook bejegyzéseikből:

Dr. Kováts György (Mahanaim, Palánta Misszió) így ír: – „Nem… Jézus NEM ilyen. Nem ilyennek ismertem meg Őt. Ő más. MEGMENTŐ, Aki szereti az embert, a hitetlen embert is, és nem ijed meg az “ezotériától”, sőt, behozta az Ő evangéliumát a Római Birodalomba, egyenesen a császári udvarba, s megmentette azokat is, akik a leginkább bálványimádók voltak. Nem izgult azon, hogy kiket “érint” meg, vagy Őt kik “érintik” meg. A leprásra is rátette a kezét, és a lepra takarodott el, nem Jézus lett leprás. […] Ne félj a 666-tól. Az személyes döntés kérdése. Nem “nemzeti szinten” döntenek feletted, hogy felveszed-e… itt sem stimmel ez a “prófécia”, amit a “Magyar Nemzetnek” címeztek…”

Molnár Miklós, az FGBMFI (Teljes Evangéliumi Üzletemberek Magyar Szövetsége) elnöke az ugyanabban a videóban elhangzott állításokra reagál nyílt levélben. Röviden az előzmény: a szervezet vendége volt Daniel Ekechukwu pásztor, aki arról híres, hogy Bonnke rendezvényén támadt fel a halálból. A videó közzétevői szerint, amikor Ekechukwu pásztor a parlamentben járt, akkor állítólag a koronát a “Sátán királyi székének” nevezte, nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára. Ezt a videó készítői csak hírből hallották(!), de ez így elegendő okot jelentett nekik a saját képzelgésük alátámasztására – de ahogy Molnár Miklós reakciójából kiderül, a vendégség idején jelenlévők közül nem emlékszik senki ilyesmire, a tolmács sem, úgyhogy ilyen nem hangzott el. Meg is kérte a videó posztolóját, hogy ezt távolítsa el a YouTube-ról, mivel egyszerűen nem igaz. Magáról a “prófétai üzenetről” pedig többek között ezt írta a “szerzőjének”: „Az általad publikált “próféciát” megvizsgálva, megdöbbenten utasítottam vissza, az Úr Jézus Krisztus Nevében. Több megjegyzésem lenne, így a magyar nyelv szavainak értelmezése, a Magyar Alkotmány pontatlan értelmezése, pontatlan tartalmi idézése, helytelen szellemi következtetések levonása, melyek nincsenek harmóniában Isten Igéjével (pl. ítélet, 666, pusztítás mértéke..stb ) …” Majd felteszi a kérdést: „Az Úr, Aki Ábrahámmal történő beszélgetése során azt ígéri neki, hogy ha csak 10 igaz ember van Sodomában, akkor: „Nem vesztem el a tízért” ilyen kegyetlenül elpusztít egy nemzetet egy démonizált korona miatt?!”

Görbicz Tamás (Budapesti Autonóm Gyülekezet) így reagált„Parancsunk van az Úrtól, hogy megvizsgáljuk a próféciákat… A prófécia bevezetőjében is kegyesen megengedik ezt nekünk, majd Szentlélekkáromlónak próbálnak nevezni, mert a vizsgálat eredménye nem az, amit hallani akarnak. […] Az egész problematika a körül forog, hogy a Nemzeti Hitvallás megszavazásával ránk került-e a fenevad bélyege vagy nem. Soós Péter (és e prófécia) szerint igen. Most tekintsünk el attól (az egyébként nem elhanyagolható ténytől), hogy a fenevad bélyege egy konkrét történelmi idő, konkrét eseményére vonatkozik, és ez az idő nem most van. Ez a bélyeg – Soós Péter szerint – úgy került ránk, magyarokra, hogy másodszor is megszavaztuk a Fideszt, ezzel mintegy szentesítve a nemzeti hitvallást. (Szintén tekintsük el attól, hogy a szavazás nem tisztán a nemzeti hitvallásról szólt, hanem arról, hogy mely párt(ok) kormányozzák az országot e ciklusban, így adott esetben olyanok is szavazhattak rájuk, akik a nemzeti hitvallással nem értettek ugyan egyet, de más okból a kormányzó pártokra szavaztak.) Egyáltalán rá lehet-e mondani bármire, ami nem a Jelenések 13 beteljesedése, hogy ugyanúgy a fenevad bélyege, mint a Jelenések 13-ban, és elveszti az üdvösségét, akin ez a bélyeg ott van? Az én válaszom egyértelmű nem, nem és nem.
Második kérdésem: Ha valaki 2014-ben nem a kormányzó pártokra szavazott, az is bűnös a kollektív bűnben? Maga Soós Péter és a prófétáló testvér is a fenevadnak van elpecsételve? Létezik egyáltalán ilyen kollektív bűn? Vagy akik ellene szavaztak, azok mentesülnek? Vagy akik a szájukkal megvallják, hogy nem hisznek benne és nem szavaztak rá, azok igazak maradhattak? Van belőlük netán tíz, hogy Szodoma megmenekülhetne? […] Ha a fenevad bélyege (idézem) „rajta van minden magyaron, és nem engedi őket üdvözülni”, akkor jelenleg nem is lehetséges megtérés? Azoknak a magyaroknak, akik 2014 áprilisa óta megtértek, nincs üdvösségük? Nem is volt valódi a megtérésük? Akiket azóta megkereszteltünk nem is kerültek Krisztusba, mert a nemzeti hitvallás nem engedte őket? Ne is hirdessük az evangéliumot a magyaroknak, mert úgy sem térhetnek meg?
Még leírni is röhej – én kérek bocsánatot…

Arra szavazol, akire akarsz. De ebből ne csinálj üdvösségi kérdést, mert az hazug dolog. Olcsó, átlátszó manipuláció, nem más. Leplezd le a szent korona tant, ha akarod, de ne csinálj belőle üdvösségi kérdést, mert nem az. Nem igaz, hogy Jézus megváltását elveszítem azért, mert Szájer József beleírt valamit az Alapszabályba. Még ha az égigérő bűn is.

Hasonló véleményeket lehet olvasni másoktól is, többek között a prófétai mozgalom (Próféta Suli) vezetőjétől, viszont amit találtam, szándékosan csak egy zárt csoportban volt megfogalmazva, nem nyilvános poszt formájában, egyébként érthető indokkal, ezért ezt tiszteletben tartva csak annyit írok róla, hogy hasonló érvek mentén foglalt állást ezzel a hamis próféciával szemben.

20150302alkotmany-alaptorveny-parlament-kotmanyunk-unnepe

Magyarország alaptörvénye / Kép forrása: origo.hu

A Prófétai Napló egyik célja a prófétai szolgálat hitelességének a helyreállításán dolgozni, ezért született ez a cikk is, hogy hozzájárulhasson ehhez. Habár tudatosan igyekeztem kerülni azt, hogy a Prófétai Napló politikai utalásokat tartalmazó kérdésekkel foglalkozzon, most mégis ilyesmiről van szó, noha nem közvetlenül a politikai érintettsége miatt.

Persze, tudom, hogy a keresztények körében is nagy a politikai lelkesedés az utóbbi időkben (ez néha a lelkesedésnél is több), ezért szeretném, ha tudnátok, kedves olvasóink, hogy tisztában vagyok vele, hogy Istennek is fontos a politika, csak nem biztos, hogy pont úgy, ahogyan ma sokan megéljük. Az elterjedt megfogalmazás szerint a keresztényeknek kifejezetten „kell” is foglalkozni a politikával, minimum olyan szinten, ahogyan Pál tanította imádkozni Timóteust és rajta keresztül a rábízott keresztényeket: hogy tartassanak könyörgések a hatalomban levőkért, hogy „csendes, nyugodalmas” életet élhessünk. És ez igaz, erre azt mondom: ámen. Nagyon elkelne már ez a csendes, nyugodalmas élet…

Anélkül, hogy vitába bocsátkoznék ezekkel a megállapításokkal, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Biblia-olvasatom szerint még előrébb való Isten királyságával foglalkozni, lelkesedni érte (amely a Biblia szerint egyelőre nem szemmel láthatólag jött el, tehát nem valamelyik földi ország keretein belül, hanem igazságosságban, békességben és a Szent Szellem örömében), mint a földi hatalom terén folyó harcokért. Azért imádkozom, hogy ebből az egészből az jöjjön ki, hogy mindenkiben megerősödik az, amit a 2Timótheus 1:7 ír, hogy Isten „nem a félelem szellemét adta nekünk”, bármilyen fenyegetés ér bennünket, bárhonnan, „hanem az erő, a szeretet és a józanság szellemét”.

De a lényegre térve: a Szent Koronával kapcsolatos szellemi kérdésekre nem most először hívják fel a figyelmet istenfélő hívők, régi téma ez. Nem kell hozzá kiterjedt kutatás, hogy tudjunk róla: a magyar történelmi koronát egyesek megszemélyesítették, és úgy döntöttek, hogy az egész ország feletti hatalmat élvez. Ez nyilvánvalóan ugyanolyan mozzanat, mint amikor a régi bibliai időkben is egy tárgynak, szobornak, oszlopnak, stb. isteni szerepet tulajdonítottak, és ekként tisztelték. Ez így valóban bálványimádás.

Mindössze annyit szeretnék hangsúlyozni: a magyar történelmi királyi koronához némelyek úgy állnak hozzá, hogy az valóban bálványozás – mások pedig nem. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy sem nekem, sem sok-sok magyar embernek semmi köze ahhoz a bálványimádáshoz, amely némelyek gondolkodásmódjára, a koronához való helytelen viszonyulására mondható. Természetesen, azoknak az embereknek ezt fel kell ismerniük, és ha Istennek akarnak tetszeni, meg kell térniük ebből.

Még egy fontos szempont van, miszerint a korona tisztelete benne van az alkotmányban. Nos, az az egy mondat („Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”), ha szó szerint értelmezzük, nem várja el senkitől a bálványimádást. Persze, mivel ismerjük a “Szent Korona tan” mondanivalóját, ezért nyilvánvaló, hogy erre utal, kár lenne tagadni. Mondjuk számomra akkor sem jelenti, hogy tőlem elvárná az alaptörvény, hogy azt a tant kövessem, egyszerűen azért, mert nincs belefogalmazva, és kész. Ha még mindig dilemmát jelent, hogy hogyan álljunk hozzá ehhez, akkor Pál, aki szintén találkozott a bálványimádás problémájával a keresztények környezetében, a témába vágó útmutatásával sokat segít, nevezetesen:

Ami tehát a bálványáldozati hús evését illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy. Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, mint ahogyan sok isten és sok úr van, nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. Viszont nem mindenkiben van meg ez az ismeret, sőt némelyek a bálványimádás régi szokása szerint a húst még mindig bálványáldozati húsként eszik, és lelkiismeretük, mivel erőtlen, beszennyeződik. Az étel pedig nem változtat Istenhez való viszonyunkon; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk. (1Korinthus 8:4-8)

Hadd tegyem hozzá az egyszerű következtetésemet: ha szent koronás alkotmányunk van, ha nem, az nem befolyásolja a hitünket és az Istennel való kapcsolatunkat. Nem véletlenül idéztem az Újszövetségből, és nem az Ószövetségből. Nem Isten változott meg az újabb szövetségi keretek megalkotásával, hanem mindaz, amit Isten számunkra nyújtott Jézus Krisztusban, valamint a szellemi valóságról szóló kinyilatkoztatások bővültek. Természetesen továbbra sincs és nem is lesz senki, aki összemérhető lenne a Mindenhatóval. De amíg ezen a világon vagyunk (mert még a főpapi imával sem emelt ki bennünket a világból az Úr, lásd János 17), a különböző tévelygések, bálványok, bűnök sötétsége alatt élő emberek között szolgálunk a világossággal, Jézus Krisztust képviselve, úgy, hogy miközben egyedül Istent imádjuk, a környezetünk bálványimádása nem befolyásolja az Istennel való kapcsolatunkat, pláne az üdvösségünket, amit a Jézus Krisztusban, a megváltásban való hitünk által kaptunk, és ebben a hitben állunk és élünk továbbra is.

Nem a bálványimádást támogatjuk, hanem éppen, hogy egy valóságosat mutatunk be a hamis helyett: Istennek, az Atyának az imádatát szellemben és valóságban (János ev. 14). Ahogy ebben a hivatkozott történetben (János ev. 14) a samáriai asszonynak sem azt vágta a fejéhez Jézus, hogy „a te őseid bálványkultuszáról papolsz itt nekem?”, akik úgymond „ezen a hegyen” imádták az Istent (helytelenül), hanem bejelentette, hogy mostantól más idők következnek, nekünk is valami ilyesmi lenne a dolgunk: a rosszat legyőzni a jóval.