A kapcsolatok minőségi változásához néha aktív szünet kell

A Prófétai tanítás oldalon jelent meg a legfrissebb üzenetem, fogadjátok szeretettel!


Van, amikor a kapcsolataink is változáson, fejlődésen mennek keresztül. Ezek a változások néha azt igénylik, hogy egy időre szüneteljen a kapcsolat – ahhoz, hogy a minőségi változás végbe mehessen. Ez történt Filemon és Onészimosz kapcsolatában is. Pál apostol Filemonnak írt rövid leveléből kiderül, hogy Onészimosz rabszolga volt Filemonnál, de megszökött, és Pálhoz került. Pál viszont, aki ekkor éppen a börtönben raboskodott, türelmesen bánt vele, és egy idő után testvér lett belőle: “akit a fogságomban szültem”, írja róla Pál. A szülés előtt kihordás kell, és ez a céltudatos szeretetben hordozás tette lehetővé, hogy egy rabszolgából testvér legyen; és egy korábbi szolgai alá- fölérendeltségi viszony igazi testvéri kapcsolattá változzon át. “Hiszen talán azért szakadt el tőled egy időre, hogy örökre visszanyerd, most már nem úgy, mint rabszolgát, hanem rabszolgánál jóval többet: aki nekem is, de sokkal inkább neked, testi értelemben is és az Úrban is szeretett testvéred.” Ehhez tehát sokszor idő kell és türelem.

És hogy mit tudott Filemon tenni ez alatt a szünetelő időszak alatt? Elsősorban imádkozni. De valami mást is. Azt láthatjuk, hogy neki is át kellett menni egy változási folyamaton, amelyben Pál egy igazán profi segítséget nyújt neki ebben a levelében. Azt olvassuk, hogy először is megdicséri Filemont a szentek iránti felüdítő szeretetéért. Majd az Onészimosszal kapcsolatos ügy elrendezéséhez egy igazán kifinomult módon, hosszasan tanítja őt arra, hogy az engedelmesség nem kényszerből kell, hogy történjen, hanem csak akkor, ha önkéntesen, szívből tudja tenni az ember, és ehhez Pál gondoskodott a szükséges információkról is (leírta a saját vágyait, elképzeléseit), illetve bemutatta, hogy az ilyen fajta engedelmesség a másik személlyel való kapcsolat minőségétől is függ. Ebből is látjuk, hogy az engedelmesség bibliai kifejezése sokszor inkább engedékenységre való készséget jelent, és nem a parancsuralmi rendszer kötelező mivoltát. Emiatt említi meg Pál azt is, hogy “Azt nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem”; ez nem egy finom manipulálás, hanem a kapcsolatuk tartalmára való emlékeztetés. Miközben azt is leszögezi Pál, hogy ha bármi miatt nehéz lenne Filemon számára visszafogadni Onészimoszt, most már testvérként, egy egyenrangú kapcsolatba, akkor Pál inkább magára vállalja annak a kompenzációját – vagyis engedje el (bocsássa meg) Filemon a volt rabszolga vétkeit. Pál nemcsak elvár és parancsol – hanem tanítva segít, sőt, áldozatot vállalva szolgál a megfelelő döntés és lépések érdekében. Pál példát mutatott az igazán mennyei minőségű testvéri kapcsolatra, még tekintélyes szolgálóként is.

Igen, a megdicsért Filemonnak is fejlődnie kellett még abban a Krisztusi szeretetben, amelyben már meg tudott tenni bizonyos lépéseket a testvérek iránt, de egy problémás kapcsolati helyzetben még tanulnia és növekednie kellett. Mi is legyünk készen erre, hogy mindenestül felnövekedjünk Krisztusba, a kapcsolataink kezelése terén is. Ha végbemegy a fordulat bennünk, akkor már nem a kapcsolatunk régi állapotaira építünk, nem az alá- fölé rendelt viszonyra, hanem egy újat kezdhetünk, immár egyenrangú partnerekként, igazi testvérként. “Ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.” (Mt. 23:8)

Innen pedig meg tud valósulni a kapcsolataink terén is az, hogy ami a hátunk mögött van, azt elfelejtjük, és ami előttünk van, annak célegyenest nekidőlünk, mert erre hívott el bennünket Jézus Krisztus, mennyei jutalmat készítve. (Ld. Filippi 3:12-14)

— Országh György


Forrás: https://www.facebook.com/profetaitanitas/

Közzétéve: Országh György

Szerkesztő

%d blogger ezt szereti: