
Országh György
Időnként szembejön egy tipikus figyelmeztetés, amit jó szándékú hívők, igehirdetők vagy teológusok szoktak elénk tartani. Ez pedig az, hogy „ne a szívedre hallgass, hanem csak Istenre, mert a szíved becsaphat”.
Nem tartom hasznosnak és építőnek, amikor ilyen túlzottan leegyszerűsített formában próbálnak átadni egyes igazságokat, ezért néhány gondolattal szeretnék segíteni egy kis rendet tenni ezzel kapcsolatban.
Habár a mai rohanó világ kikényszeríti mindenkiből az egyperces, néhány szavas üzeneteket, muszáj belegondolunk abba is, hogy ez által a stílus által nem vállalunk-e kompromisszumot, és nem okozunk-e félreértést, akár esetleg valamilyen kárt az olvasókban, hallgatókban?
Nos, önmagában tényleg nem jelent garanciát
Való igaz, hogy a Szentírás kiemeli, hogy a szívünk önmagában nem jelent garanciát, ahogy Jeremiás is írja:
„Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?”
Jeremiás 17:9
Jeremiás környezetében a bűnökbe süllyedt népnek súlyos megtérésre volt szüksége, és azt látjuk a folytatásban, hogy Isten megoldása erre az, hogy az életünk gyümölcsei szerint visszajelzéseket kapunk tőle az életünkben, és ha igent mondunk neki, akkor meg tud változni a szívünk, mert ő átformál, mint a fazekasmester a készülő edényt.
Amikor azonban Isten jelenlétében szeretjük élni az életünket, mint például Dávid király élete kiemelkedő időszakában, akkor egészen más megéléseink vannak:
„Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!”
Zsoltárok 27:8
Ez az Istent ismerő próféta-király tudta, hogy a szíve jót mond, sőt hogy a szíve konkrétan Isten helyett szólalt meg benne, Isten gondolatait visszhangozta. Nem kell félnünk tehát ettől a jófajta spiritualitástól, inkább meg kell ismerni, meg kell tanulni.
A szív Isten szerinti működése
A szív jelentőségéről egy komoly kijelentést tár elénk Isten bölcsessége:
„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.”
Példabeszédek 4:23
Mivel a szívünk a bennünk áramló élet kiinduló pontja, természetes, hogy központi, kezdeményező szerepe van. Nem véletlen, hogy minden féltett kincsnél jobban kell őriznünk. Éppen ezért döntött Isten úgy, hogy az ő isteni szeretetét a szívünkbe önti a Szent Szellem által. (Róma 5:5 „Isten szeretete a nekünk adott Szent Szellemen keresztül ki van öntve szívünkbe…” Csia ford.)
Ha megértjük a legnagyobbnak mondott parancsolat jelentőségét, (szeresd Istent teljes szívedből…), amely a legcsodálatosabban foglalja össze az ember egészséges működését, akkor látni fogjuk, hogy Isten elsősorban a szívünket akarja késszé tenni az Őt szerető életformára — hiszen ebből indul ki minden élet, az elménk és a lelkünk számára, de még az erőnk odaszánására is. Egy megváltott, megújított szív abszolút alkalmas erre.
Tehát valóban nem a szívünkre támaszkodunk, de ha meghatároztuk az irányultságunkat, azaz az Istenközpontú értékrendet, és ha ezt a bennünk lévő szív-központot megtöltjük az ő igéjének a kincseivel, az evangélium szabadító igazságával, és a belénk árasztott isteni szeretetet követjük, akkor viszont nagyon is jól tesszük, ha mégis figyelünk arra, ami a szívünkben zajlik, amire a szívünk indít.
Egy bátor következtetés
Ha tudjuk, hogy Isten szeret bennünket, ráadásul örökkévaló isteni szeretettel, és tudjuk, hogy minket ebben a szeretetben akar vezetni, tanítani, bölccsé tenni, akkor
igenis, az a dolgunk, hogy nagyra értékeljük azt, hogy mire indít a szívünk.
Hiszen ő maga él bennünk a Szent Szelleme által, és vezet a szívünkön keresztül.
Ne egyszerűsítsük le meggondolatlanul a Szentírásnak ezeket a tanításait a modern kommunikációs trendek kedvéért.
Nyugodtan mondjuk ki, hogy Isten mindenek fölött áll, a mi értékrendünkben is, és az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy megtanuljuk elkülöníteni a vezetését a téves gondolatoktól; de tegyük hozzá azt is, hogy ha törődünk a szívünk egészséges táplálásával, akkor Isten szeretetében és igazságában maradva nyugodtan követhetjük a szívünket, a szívünk indíttatásait, hiszen pontosan ezzel a céllal alkototta meg Isten; mert így egy olyan szabadságot fogunk megélni, amilyet csak Isten gyermekei tapasztalhatnak meg, a bennünk élő Szent Szellem által.
*
2000 óta szolgálok Bibliatanítóként, és az elmúlt években tanítottam többek között teológián, konferenciákon és különféle gyülekezeti környezetekben, valamint az általam alapított Bibliaiskolában. Ha érdekelnek a további tanításaim, bátran vedd fel velem a kapcsolatot emailben.
Országh György
Discover more from PRÓFÉTAI NAPLÓ
Subscribe to get the latest posts sent to your email.

