Az orosz-ukrán háború egyre több meglepetéssel jár, és nem lehet tudni, hogy mivé eszkalálódik. (Jelenleg a legfrissebb hírek között a harmadik szankciós csomag, valamint az orosz nukleáris készültség szerepel, illetve, hogy van lehetőség nemzetközi alakulat küldésére Ukrajnába).
Ezzel még nem jött el a vég
Azt láthatjuk, hogy a bibliai próféciák Gógja már próbálkozik, hogy eljöjjön “messze északról sok néppel együtt”, hogy eljusson Izrael földjére (lásd Ezékiel 38:14-16). Nem véletlen hogy Moszkva, amely pontosan északra van Izrael felett, utat akar biztosítani magának és seregeinek a Szent Föld felé, többek között a Fekete tengeren is. Ebből a szempontból nagyon érdekes, hogy a mostani konfliktus közepette Izraelt kezdte kritizálni Putyin a Golán fennsíkon végzett műveletek miatt. Mintha Góg szellemisége kezdene megmutatkozni az emberi vezető gondolataiban, motivációjában, döntéseiben.

De ahogy Jézus mondta a háborús hírek kapcsán: ezzel még nem jött el a vég.
Védelem a sokkhatás ellen
Azért kellett, hogy erre figyelmeztessen bennünket az Úr, hogy ne gondoljuk azt egy háború idején, hogy itt van a történelem vége, mert tudta, hogy egy háború sokkolja az embereket. El tudja venni a józan gondolkodást, még a hit józan gondolkodását is.
Ezért is olvasunk a fenevadról, a bűn emberéről előzetesen leleplező igazságokat – ahogy az előző cikkemben is írtam róla -, hogy folyamatosan éberségben tartson bennünket az Úr. A béke és a biztonság, amelyre természetes, hogy vágyunk, egyszer majd egy istentelen világvezető jelszava lesz. És akik nem gyönyörködnek az igazságban, azok a tévelygés ereje alatt ennek a vezetőnek a lelkes rajongói lesznek, aki utána hamarosan bálványimádásba, rabszolgaságba és pusztulásba viszi az emberiséget.
Egy új képet fogunk látni
Kedves Olvasóim! Most elsősorban a hívőket szólítom meg, de bízom benne, hogy az érdeklődők számára is hasznos lesz ez a néhány gondolat.
Ez a háború is véget fog érni. Mire véget ér, egy új helyzet fog előállni világpolitikai téren. A nemzetek összefogása egy új képet fog mutatni, és csak az egyes emberek szemlélete fogja megkülönböztetni azt, hogy ki hogyan értelmezi ezt az újonnan előálló állapotot, ki hogyan értékeli vagy mennyire tud örülni neki.
A békének mindig örülünk, és imádkozunk is érte. Isten az, aki “háborúkat szüntet meg a föld kerekségén…” (Zsoltárok 46:10), és akitől bátran kérhetjük, hogy “nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben” (lásd 1Tim 2:1-4).

Veszélyben a feladatunk teljesítése
Mindezekben Isten egyik fő célja az, hogy az emberek megismerjék őt – ahogy a zsoltárban is azzal folytatja, hogy csendesedjenek és ismerjék el őt, illetve a Timóteusnak írt buzdítás végén is arra emlékeztet Pál, hogy Isten “azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére”.
Ez az, ami veszélyben van, ha Isten népe nem áll készen erről megemlékezni. Ha mi is csak emberek döntéseit és tetteit ünnepeljük, mert eleve csak rájuk néztünk és bennük bíztunk. Ha a megfelelő nemzetközi összefogás és a békét hozó megoldás megtörténik, akkor kinek fogjuk tulajdonítani, hogy elvette a félelmeinket?
Azért írom ezt, hogy szeretettel figyelmeztesselek benneteket: nagyon sokan még nem álltok készen arra, hogy amikor véget ér ez a háború, akkor Istent lássátok a történelem urának, a királyok királyának. Ehelyett az a szinte észrevétlen hajlam bujkál sokakban, hogy egyre inkább valamelyik emberben, vezető politikusban lássuk a szabadítót.
A történelemformálás összetett folyamatában kapott szerepünk
A történelem formálása egy összetett folyamat. Isten törvényei, igazságos ítéletei és kegyelme egyaránt fellelhetők benne. De mivel az ember kapott felhatalmazást a földön a teremtéskor, ezért sajnos gyakran az emberek gonosz, önző, igazságtalan döntései befolyásolják a történelem folyását (nem beszélve az ördögi megtévesztő befolyásról); vagy éppen a felelősségteljes, lelkiismeretes döntések. De a legcsodálatosabb összetevő az Úr és az egyház együttműködése: amikor elé állunk és tesszük a dolgunkat – imádkozunk, figyelünk és azon dolgozunk, hogy Istent hitelesen megismerjék az emberek.
Ébredjünk fel! Miközben a fegyveres konfliktus, fenyegetés és az értelmetlen pusztítás ellen emeljük fel a szavunkat és a hitünket, ne feledkezzünk meg az istenfélelemről, ami az Isten-központú szemléletet jelenti, és ne feledkezzünk meg a feladatunkról, a munkánkról, hogy minden ember eljusson az igazság megismerésére.
Ezért minden alkalommal hálaadással tárjuk a kéréseinket Isten elé, és a látható eredmények idején is hálaadással emlékezzünk meg Isten jóságáról és hatalmáról, hogy ne tudjon behálózni a tévelygés szelleme, és ne tekintsük egyik embert sem az Isten helyén álló messiásnak, csupán Isten szolgájának (ld. Róma 13), amikor majd Dávid Góliát fölött szerzett győzelme nyilvánul meg általa.
2022. február 28.
Országh György, a Prófétai Napló szerkesztője