Trump-próféciák beteljesülése, egy kis csavarral

Az újonnan megválasztott amerikai elnökről számos prófécia hangzott el korábban, ami önmagában még nem is lenne olyan nagy szám. Ezek közül a legemlékezetesebb az volt, hogy nyolc évig lesz a Fehér Házban, vagyis az első ciklus után újra nyerni fog. (Lentebb találhatóak lesznek hivatkozások és idézetek ezekből.) Először az tette mégis érdekessé mindezt, hogy a négy évvel ezelőtti vereség sokakban csalódást okozott a próféták iránt, a mostani győzelem viszont úgy tűnik, mégis összhangban van az üzeneteikkel és alátámasztja a hitelességüket. (Erre vonatkozó prófétai megszólalásokat is találtok lentebb.) Kinek volt igaza, és miért számít ez most nekünk? Mi a tanulság? Mit mondott valójában az Úr, és mit nem, és mi várható a közeljövőben?

Az előzményekből azt érdemes felidézni, hogy az amerikai keresztények Isten kiválasztottjának látták Donald Trumpot az első indulása előtt (2016), tudva és felvállalva azt a tényt is, hogy egyáltalán nem egy szent emberről van szó. Alapvetően tőle, mint egy igazán lendületes, konzervatív jelöttől remélték a neuralgikus problémáknak (illegális bevándorlás stb.) a hatékony leállítását, valamint a kereszténység tevékenységének, értékrendjének a támogatását (pl. abortusz kérdésben), szélesebb értelemben pedig Isten világméretű terveinek az előmozdítását, sőt megvalósítását.

Ehhez kapcsolódott az a prófétai meggyőződés, hogy Trump olyan, mint az ószövetségi időkben a pogány Círusz király, akit szintén Isten hívott el — annak ellenére, hogy nem ismerte Istent, és gyakorlatilag egy bálványimádó pogány volt, és ebbe a képbe illett bele az erősen világias Trump is. Lance Wallnau volt az, aki először hirdette ezt a prófétikus meggyőződést Trumppal kapcsolatosan, már az előző évben is, majd kiadott egy könyvet róla, God’s Chaos Candidate címmel. (Lance Wallnau 2016-os videója itt található.) De Rick Joyner is beszélt Trump győzelméről az akkori végleges választási eredmények előtt. (Ezekről cikk itt található.) Évekkel korábban pedig Kim Clement prófétálásai jelezték előre Donald Trump elnökségét, ráadásul két ciklusra (itt egy cikk olvasható és rövid videó összeállítás látható erről). Wallnau konkrétan azt kapta a Szent Szellemtől, az akkori választásokra készülve, hogy a 45. amerikai elnök személyét az Ézsaiás 45. fejezete fedi fel, amelyben egyébként Círusz király elhívásáról van szó.

Círusz pályájának egyik fő pontja az volt, amikor Isten megbízásából lehetővé tette, sőt megparancsolta a jeruzsálemi templom újjáépítését. Lásd Ézsaiás előzetes próféciáját róla a 44:28-ban, valamint a 45:1-6-ban, amit prófétai szemmel nézve nagyon jó, ha részletesen ismerünk:

Én vagyok, aki azt mondja Círusról: „Pásztorom ő”, és véghez viszi minden szándékomat, amikor ezt mondja Jeruzsálemről: „Épüljön föl”, és a templomról: „Rakják le alapjait!”

Így szól az Úr fölkentjéhez, Círushoz, akinek megfogtam a jobb kezét, hogy népeket hódoltassak meg előtte, és a királyok derekának övét megoldjam, hogy ajtók nyíljanak meg előtte, és ne zárulhassanak be a kapuk.

Előtted megyek, és az egyenetleneket kiegyenesítem, az ércajtókat összetöröm, és a vaszárakat leütöm.

Neked adom a sötétség kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudd: én vagyok az Úr, Izráel Istene, aki téged neveden hívtalak.

Szolgámért, Jákóbért és választottamért, Izráelért neveden szólítottalak, nevet adok neked, noha nem ismersz.

Én vagyok az Úr, és nincs más, rajtam kívül nincs Isten! Felöveztelek téged, bár nem ismersz.

Hadd tudják napkelettől napnyugatig, hogy nincsen más rajtam kívül. Én vagyok az Úr, és nincsen más!

Ha a korábbi és immár újonnan megválasztott amerikai elnök egy modernkori Círusz, akkor ez azt kell, hogy jelentse, hogy az Úr főképpen az Izraellel kapcsolatos tervei érdekében hívja el őt, de térdre kényszeríti az országokat is, hozzájut valamilyen vagyonhoz (a “sötétség kincseihez” és a “rejtekhelyek gazdagságaihoz”), és mindeközben nemcsak vele ismerteti meg magát az Úr, hanem a világgal is.

Ezzel a szerep-párosítással Donald Trumpnak a zsidósághoz való kötődése is érdekes kérdéssé vált. Mint tudni lehet, a veje (Jared Kushner) ortodox zsidó családból származik, akinek a felesége, tehát Trump lánya (Ivanka Trump) felvette az ortodox zsidó vallást, mielőtt férjhez ment Kushnerhez. Mindez csak abból a szempontból érdekes, hogy ez már több, mint a hagyományos baráti kötődés Izraelhez a mindenkori amerikai elnök részéről.

És itt jön képbe a jeruzsálemi templom jelenkori felépítésének az aktuális kérdése is.

Nem tudom, hogy ki szorgalmazza jobban a gondolatot (a kereszténység vagy a zsidóság), de évekkel ezelőtt készült néhány emlékérme is, “Templom érme” néven, (“Temple Coin”), amely Trump történelmi jelentőségű, sőt egyenesen bibliai szerepét hivatott rögzíteni. Ezen az USA elnökének a képmása szerepel párhuzamosan Círusz királyéval, akinek a képe előtt egy oroszlános szimbólum, amely alatt a British Museumban őrzött híres Círusz-tekercs ábrázolása vehető ki. Az érme másik oldalán maga a templom épülete látható, egy békegalambbal.

A körbe írt mondat pedig a Szentírás szavait idézi, miszerint “Ő parancsolta meg nekem, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben” (“And He charged me to build Him a house in Jerusalem”). Ezek már magának Círusz királynak a szavai, amelyek a 2Krónika 36:23-ban olvashatóak, ami gyakorlatilag megegyezik az Ezsdrás 1:2-vel. Az érmén egyébként még szerepel a “To fulfill 70 years”, azaz “Beteljesíteni a 70 évet”, ami további megerősítést ad ennek az asszociációnak (a zsidók 70 év után tudtak hazatérni a fogságból és megkezdeni a lerombolt templom építését Círusz támogatásával) és a reménynek, hogy Trump a hatalmával élve el fogja érni a jeruzsálemi templom modernkori újjáépítését. (Izrael állama 1948-ban lett megalapítva, a 70. évforduló 2018-ban volt, Trump első elnökségének az idején.)

Habár ezen a 70. évfordulón nem indult el a templom újjáépítése, valószínűleg senki sem problémázott ezen, hiszen a zsidóság sem rögtön a hetven esztendő elteltével kezdte meg a templomépítést, sőt maga a nép sem azonnal ment haza a babiloni (később perzsa) fogságból. Noha az Egyesült Államok a 70. évforduló ünnepnapján, 2018. május 14-én adta át az új nagykövetségi épületet, immár Jeruzsálemben, elismerve ezzel, hogy Izraelnek joga van Jeruzsálemet tartani a fővárosának, az ezzel ellentétes nemzetközi elvárások ellenére is. Voltaképpen Washington ezzel egyfajta eszmei alapot adott a Jeruzsálemmel kapcsolatos, szellemi jelentőségű eseményeknek, még ha nem is fizikailag lett lerakva a templom fundamentuma.

Ezen felbátorodva lépett hasonlót több másik ország is — Magyarország, mint kisebb szereplő, talán nem is tehetett volna ilyen bátor lépést, mindazáltal a kereskedelmi képviseletét még ugyanabban az évben megnyitotta Jeruzsálem városában. Ezen kívül más kötődések is kialakultak Trumppal magyar részről, de mivel ezzel most tele van a média, nem akarok itt foglalkozni vele.

Majd jött a 2020-as választás, előtte gyakorlatilag minden próféta folyamatosan emlékeztette az embereket, hogy ismét Trump fog nyerni, hiszen ezt ígérte Isten. Kat Kerr is sokat hangoztatta a választás előtti utolsó napokban is, hogy “Trump will win!” — azaz Trump nyerni fog.

De 2020-ban Trump nem nyert, ami a próféciákra figyelő hívők nagy részének nem tudta elvenni a kedvét, a nagyon lehetséges baloldali választási csalásokról beszéltek. Sokan várták, hitték, hogy előbb-utóbb lelepleződik minden, és a kinevezett Biden helyére mégiscsak beül Trump. Habár Kat Kerr próféciái is egyértelművé tették, hogy Isten nem ígért időpontot ennek a megvalósulására, arról akkoriban nem igazán volt szó, hogy ez a megígért második ciklus egy teljes négyéves ciklus kihagyása után történne meg.

Olyannyira nem számoltak ezzel, hogy Kat Kerr próféciáiban is úgy hangzott el a bátorítás (az Úr ígéreteként, egyes szám első személyben), hogy amikor kiderülnek a dolgok, mindenki deklarálni fogja, hogy Trump az Egyesült Államok 46. elnöke — tehát a 2021-2024-es ciklus idején ő lesz a Fehér Házban, még ha valamennyi csúszással is indul ez. Ez a 2021. január 7-i Flashpoint műsorban látható és hallható, amelyről magyar nyelvű összefoglalót itt a Prófétai Naplóban olvashattatok.

Aztán ahogy telt az idő, és nem jött el a várt változás, egyes próféták kezdték elszégyellni magukat, és sorban kezdtek bocsánatot kérni azért, hogy elhitték és a nyilvánosság előtt támogatták azt a prófétai látást, hogy Trump fog nyerni.

Majd január 27-én jött Tomi Arayomi próféciája, amelyben így szólította meg az Úr a bocsánatot kérőket: „Mondd meg a prófétáknak, akik bocsánatot kértek, hogy Izrael Reménysége nem hazudik.”

Arayomi üzenetében arról van szó, hogy a prófétáknak meg kell tanulniuk bízni, még akkor is, ha késlekedik a látomás (mint Habakuk esetében). Erről egy részletes magyar nyelvű összefoglalót szintén itt, a Prófétai Naplóban találhattok.

Mindez most, a 2024-es elnökválasztáson valóban be is teljesült.

A csavar ebben az, hogy nem a 46. elnök lett, nem történt meg a Biden ciklus alatt a lelepleződés és a leváltás, hanem a 47. elnök lett Trump ezzel a mostani győzelemmel. Itt tehát láthatjuk, hogy még a legmegbízhatóbb próféták mondanivalójába is belecsúszhat tévedés, ami egyrészt azt jelenti, hogy továbbra is legyen bennünk a megvizsgálás készsége, ugyanakkor az az alázat is, hogy ahogy mindenki, én magam is tévedhetek, ezért nem az a dolgunk ilyenkor, hogy “elássuk”, “leírjuk” azokat a prófétákat, akiknek tévedés csúszott az üzenetébe, hanem továbbra is becsüljük, és igyekezzünk meghallani, észrevenni és megérteni, amit az Úr ténylegesen üzen általuk.

Emellett arra is nyitottnak kell lennünk, hogy az Úr menet közben tanítson bennünket az Ő igéje alapján, konkrétan az Ő üzeneteihez való hozzáállásról, azok működéséről.

Az egyik erőteljes felismerés ilyen téren az, hogy a dánieli évhetek száma (Lásd Dániel 9:24-27) összesen hetven évhét (hetvenszer hét év), és habár olvasunk különböző szakaszokról (először hét hét, aztán hatvankét hét, végül egy hét), de azt sehol sem látjuk Dániel üzenetében, hogy az utolsó egy hét a többi hatvankilenchez képest egy óriási szünetet követően fog csak megvalósulni. (Erről a jövőbeli utolsó évhétről szól többek között a Jelenések könyve is, a Dániel további fejezeteivel összevetve érdemes tanulmányozni a témát.)

Ha Isten egy ilyen közismert bibliai próféciában megteheti, hogy nem jelzi előre, mégis szétszedi a megígért idő teljes hosszát, szünetet iktatva közé, akkor mennyivel inkább megteheti Donald Trump nyolcéves elnökségére vonatkozó ígéretével?

A tanulságunk tehát az, hogy még ha késlekedik is a prófécia, bízzunk az Úrban, sőt emellett engedjük, hogy az igéből is tanítson bennünket az Úr.

Mindezeket látva pedig arra kell számítanunk, az eredeti, Ézsiás 45. szerinti prófécia alapján, hogy Trump második ciklusában olyan lépéseket fog tenni, amelyekkel az Úr támogatásával meghódoltatja a királyokat, Isten Izraellel kapcsolatos céljait fogja támogatni, valamint megtudják a nemzetek, hogy valóban az Úr az igaz Isten.

---

Ha te is szeretnéd, hogy minél több ilyen írás kerüljön a Prófétai Naplóba, és támogatni szeretnéd a szolgálatomat, azt örömmel és köszönettel veszem! Ide kattintva találod a támogatási lehetőségeket. – Országh György, szerkesztő